Na jó, azt én is elismerem, hogy első ránézésre inkább tűnnek krumplis pogácsának, mint sajtos tallérnak...ne adj' Isten puffancsnak. Nyilván áprilisi tréfa áldozata lettem ezzel a mai alakítással. Merthogy minden hajszálpontosan ugyanúgy készült,mint legutóbb, Anyuci híres sajtpuffancsának receptje alapján.
Ok, tettem bele egy kis őrölt szerecsendiót, de nem hinném, hogy ez az 1 gramnyi anyag olyan őrült sokat változtatott volna a tészta állagán.
Lényeg a lényeg, egy ragacsos masszát kellett volna kapni, amiből vizes kézzel jobb esetben gömböket formál az ember, amik aztán a sütőben puffancsokká alakulnak. Ma nem így történt. Ragacsos helyett folyós masszát kaptam. Sebaj, egy evőkanállal kanalaztam rá a cuccot a sütőpapírral bélelt tepsire, és láss csodát, habár nem puffancs alakjuk lett, de 15-17 perc alatt megsültek a 180 fokos sütőben,és az ízük ugyanolyan,mintha puffancsok lennének.
Szóóóval, amikor azt gondoljuk, hogy kész, ez megy a kukába, akkor is fejezzük be a remekművet,mert sosem tudni,mi lesz a végeredmény. Lehet, hogy végül mégis a kukában landol, de ha meg nem, akkor jól jártunk. Ennek ékes példája a sajtostallér,és valamilyen szinten a tegnapi sajtos-virslis kiflik is.
Summa summarum: never give up!!!!
Én hétfőn ezt sütöttem vacsira :-)! (Amúgy meg teljesen mindegy, milyen alakú, ennek a poginak az íze a lényeg, nálam hétfőn pl. amőbáknak néztek ki, mert nem volt kedvem gombócolni, és két kanál segítségével varázsoltam őket a tepsire, amitől elég érdekes, szőrös külalakjuk lett, de nagyon finomak voltak :-)!)
VálaszTörlés